2. rész

SooYun POV

A hétvége unalmasan telt, semmit sem csináltam, hacsak nem számítjuk bele a haszontalan dolgokat.
Gondolataimat félbeszakította a busz, ami megállt előttem én pedig felugrottam rá és leülten egy üres helyre a busz hátuljában. Kinéztem az ablakon, ahogy haladtunk, és a zenét dúdoltam magamban, miközben próbáltam elfelejteni, hogy mennyi dolgozat vár rám ma. A Linkin Park együttestől ment az ''In The End'' a fejemben, mikor a fülhallgatómat óvatosan kivette valaki.
A tekintetem az ablakról a mellettem lévő ülésre esett, ahol egy mosolygó TaeHyung foglalt helyet.
Elmozdította a kezét előlem, amiben a fülhallgatót tartotta és betette a saját fülébe. Ajkai vége apró mosolyra görbült, ahogy száját mozgatta a zene szövegére.
Sosem vettem a fáradságot, hogy megvizsgáljam TaeHyung megjelenését. Ajkai gyönyörű rózsaszín színűek voltak, éa a szempillái egyszerűen hatalmasak.
Őszintén, gyönyörködtem a vigyorában, amikor megérezte tekintetem rajta. Lehetetlen volt abbahagyni ajkai bámulását, ahogy a zene szövegére mozogtak és csak arra tudtam gondolni, hogy ez mennyire rossz rám nézve.
Ennek nem kellene megtörténnie, nem kellene ránéznem, és neki sem kellene itt ülnie az én zenémet hallgatva. A szám befejeződött és már majdnem kihúztam TaeHyung füléből a fülhallgatót, de óvatosan megfogta a csuklóm.
- Kérlek, ne -mondta és lassan visszaeresztette az ölembe a kezem. A tekintetem elkaptam róla, az idegeim már kivoltak és mondani akartam valamit, de nem találtam a szavakat.
A szememmel kibámultam az ablakon és gondolkodni kezdtem.
Kell lennie valami oknak, hogy miért kerül állandóan az utamba, de nem tudom kitalálni, hogy mi az.